Demjén központja fölé magasodó Bányaél (Kő-tető) sziklafalán 23 db fülke található, melyeknek mesterségesen kialakított tető felületébe faragott lyukak és csatornák mélyülnek. A falutól északra a Pünkösd-hegyhez kapcsolódó Hegyes-kő-bérc nyugati, sziklás vonulata a Hegyes-kő-tető, amelyen öt egymástól elkülöníthető kaptárkő emelkedik.
A barlanglakások olyan építmények amelyek a nép építészetét, építőkultúráját képviselik. A barlanglakásokat szinte kivétel nélkül a közvetlen termelőmunkával foglalkozók (földműves, kézműves, bérmunkás) építették. A legjelentősebb barlanglakás együttesek az egykor a kőbányászatukról ismert területekhez kapcsolhatók, így Demjénhez is. A Bükkalján nemcsak a kőből építkeztek, hanem a kőbe is. Ezt leginkább a falu nagyszámú borospincéi szemléltetik (összesen 304 darab).
A helyi temető számos, helyi kőből faragott díszes síremléket őriz a XIX. század végéről, illetve a XX. század első feléből, helyben mutatva be helyi kőfaragás nagy múltját.
A Demjéni Termál Völgyben a szálloda és a fürdő komplexuma fölött magasodó dombtetőn emelkednek a titokzatos kaptárkövek, amelyek egy ösvényen keresztül érhetőek el. Közelsége miatt ideális lehetőséget nyújt kisebb séták megtételére és a dombtetőről nyíló panoráma magával ragadja a természet szerelmeseit. Hegyeskőn a fülkés sziklák száma: 8 db, fülkék száma: 36 db.
A néphagyomány szerint a helyiséget remeték használták. A pincehelyiség ajtaján belépve még ma is láthatjuk a hajdani tűz-és fekhely nyomait, valamint a falba faragott polcként funkcionáló tároló-vakablakokat. A sziklafalon 6 fülke nyomait láthatjuk. A sziklahelység jó példa arra, hogy az itt élők nem csak gazdasági épületeiket, hanem lakóhelységeiket, sőt, a lakóhelységek berendezésit is (fekhelyek, asztalok, tűzhely) a riolittufába faragták.
A falu északkeleti határában, a Hegyeskő déli oldalába vájt, növényzettel erősen benőtt, monumentális méretű kőhodály áll. Ezen a területen elő emberek gyakran lakóházaikat, illetve gazdasági épületeiket is a riolittufába faragták. A kisebb gazdasági épületek (ólak, raktárak) és a nagyobb borospincék mellett megjelennek a gyakran egész juhnyájakat, illetve csordákat befogadni képes hatalmas alapterületű kőhodályokat is vájtak.
A demjéni Páduai Szent Antal templomban a településen hagyományos kőfaragás szép mintái láthatók. Giovanni Battista Carlone építette barokk stílusban, 1730-1732 között. Tornya és a hajó bővítése 1777-1779-ben készült el, a templomnak ezt a formáját látjuk ma is. A főoltár (1782 körül) Grossmann József és Miller János műve. A rokokó és copf mellékoltárok szintén a XVIII. századból valók. A szószék copfstílusú, a főoltárral együtt emelték.
Az egri történelmi borvidék és borkultúra fellegvárának számító Egri Korona Borház egy új színfolttal gazdagítja a boros élményekre vágyók lehetőségeit. Betekintést nyerhetnek egy nemzetközileg is sikeres borászat életébe, hangulatába, ahol megkóstolhatják kiváló érmes borainkat és ízletes magyaros ételeinket.
A barlanglakások olyan építmények amelyek a nép építészetét, építőkultúráját képviselik. A barlanglakásokat szinte kivétel nélkül a közvetlen termelőmunkával foglalkozók (földműves, kézműves, bérmunkás) építették. A legjelentősebb barlanglakás együttesek az egykor a kőbányászatukról ismert területekhez kapcsolhatók, így Demjénhez is. A Bükkalján nemcsak a kőből építkeztek, hanem a kőbe is. Ezt leginkább a falu nagyszámú borospincéi szemléltetik (összesen 304 darab).
Az egri minaret az Oszmán Birodalom legészakibb európai emléke. Magyarország három ép minaretje közül a legmagasabb és a legjobb állapotú. A Kethüda minárét az egykori Oszmán Birodalom legészakibb minaretjeként, valamikor 1596 (Eger elfoglalása) és 1664 (első ismert említése) között építették gondosan faragott homokkő kváderekből az eredetileg a keleti oldalán álló, vörös homokkőből épült, díszes dzsámihoz. A 91 éves török uralom alatt összesen tíz minaretet emeltek a városban, de közülük csak ez az egy maradt meg. 1687-ben, a város visszafoglalása után a magyarok első lelkesedésükben ezt is le akarták dönteni, ezért 400 ökörrel meghúzták a tornyot. Az épület azonban elég stabilnak bizonyult, úgyhogy inkább egy, az el nem távolított félholdból kinövő keresztet raktak a tetejére.
Egerszalók a XVIII. századtól kezdve a gyógyulás helye, a zarándoklatokat egy vak kislány csodás meggyógyulásának a híre indította el. A faluban már a középkorban is volt templom, a ma is látható barokk templom Giovanni Battista Carlone olasz származású mester tervei szerint épült 1738-ban.
A turista információk mellett, a vendégeknek egy kellemes időutazásban lehet részük, ha megtekintik az épületben található tájszobát, illetve a babakiállítást. Ajándékboltunkban helyi portékákból, kézműves árukból válogathatnak. Ha kerékpáron szeretnék felfedezni a környéket arra is van lehetőség, felnőtt kerékpárok bérelhetők az irodában, kedvező áron, 24 órás bérléssel.
A Sáfrány utca összefüggő barlangházai hűen őrzik Egerszalók és a környék helytörténet építészeti emlékeit, a paraszti kultúra letűnt hagyományait, ránk maradt tárgyi darabkáit. A Tarna völgyétől Miskolcig terjedő Bükkalja vidékének felső rétegét képező vulkáni tufakő könnyen vágható, jól faragható, természetes állapotában jó vízzáró és hőszigetelő, kiválóan alkalmas lakhatásra. A Bükkalján ma 18 barlanglakásos település ismert. Egerszalókon a 19. sz. közepén 33 barlanglakás volt, némelyiket még a 60-as években is lakták, vannak amiket ma is használnak pl. nyári konyhának.
A falunéző Tücsökbusz segítségével könnyedén megtekinthetik a falu nevezetességeit, megismerkedhetnek a helyi látnivalókkal. Mindezt egy elektromos kisbuszon ülve, zenés idegenvezetéssel egybekötve.
A tavat 1982-ben építették a Laskó-patak felduzzasztásával. A tó funkciója a Laskó-patak lefolyásának szabályozása, árvízmentés. A tó helyén mezőgazdasági művelési terület volt, ezért több helyen víz alatt bokrok, fák húzódnak, melyek kiváló életteret biztosítanak a halak, különösen a ragadozók számára. A tó közepén található a régi patak meder, itt a mélység 7 métert is elérheti. A tó átlagos vízmélysége 3 méter. A tó madárvilága igen jelentős. Az előforduló 217 madárfajból 171 védett, 28 faj fokozottan védett..
Az európai lepkepéldányok mellett megcsodálható több trópusi pillangó is - a kontinens nagyobb, - valamint a világ legnagyobb lepkepéldányai közül a nagy Atlasz Lepke is. (Attacus Atlas). Kelet-Európában egyetlen egy Szabadtéri Lepkemúzeum van, az is Magyarországon, s ezen belül Egerszalókon.