A borkészítésnél fő szempontunk a régi egri ízvilág megőrzése mellett, a jelenlegi legmodernebb technológiák ötvözése a hagyományossal. A birtokra jellemző, hogy a szőlő telepítéstől a borpalackozásig mindent saját magunk végzünk, így az egész folyamatot az irányításunk alatt tartjuk. A szőlőfeldolgozás hagyományos és reduktív módszerekkel történik. A fehérborok nagy része irányított erjesztéssel készül. A vörösborokat héjon erjesztés után lefejtjük 1,5-2 évre hagyományos tölgyfahordókba, majd még legalább féléves palackos érlelés után mutatjuk be.
Pincészetünket leginkább gyakorlatias szellemi borműhelyként tudnánk bemutatni, ahol a hosszú évek során felhalmozott gyakorlati és elméleti tapasztalatot ötvözzük Eger régi hagyományaival és a kor borízlésével. A hagyományos értékekre, Eger egyediségre és a minőségre alapozunk, munkánk eredményét pedig családi keretek között igyekszünk minél tökéletesebbre csiszolni.
A borvidék legjobbak közé tartozó dűlőiben lévő termőterületeinket a tapasztalat alapján leginkább oda illő fajtákkal telepítettük be.
Régi álmunk volt egy kisbirtok a Nagy-Eged-hegy lábánál. Ma már kizárólag innen, saját organikusan művelt szőlőnkből készítjük borainkat.
A Hotel Senator-Ház étterme, kávéháza Eger mediterrán hangulatú főterén, a Dobó téren található. A nyári hőségben klimatizált terem várja a vendégeket. Az étterem étlapján magyaros, nemzetközi, vegetáriánus ételek egyaránt megtalálhatók.
Az Excalibur Középkori Lovagi Étterem festői környezetben Eger zöld szívében, az érsekkertben található a szökőkúttól pár méterre. Korhű környezet és zene, látványkonyha és kemence, lovagi műsorok, valamint eredeti receptúrák alapján speciális fűszerezéssel elkészített fejedelmi lakomák és finomabbnál finomabb, parázson sült étkek fogadják az ide betérő vendégeket.
Családi pincészetük egész évben szeretettel várja minden kedves régi és új vendégüket! Saját termelésű borokat kínálnak száraz, félédes, fehér, vörös, palackos és kimért kiszerelésben.
Boraikat a saját maguk által termesztett szőlőkből készítik, melyek az egerszalóki, az egerszóláti és a demjéndi dombokon terülnek el, így biztosítva évről évre a kiváló minőséget. Több boruk is Ezüst érmet nyert az Aranytőke Borszemlén. Minden borukat hagyományos technológiával készítik, a préselés majd az erjedés után a bor tölgyfahordókba kerül, ahol a tél folyamán szépen be tud érni, átvéve a hordók gazdag ízvilágát. Később, miután a bor már beérett kisebb (70-100 literes) hordókba kerül átfejtésre, hogy a pincébe látogatók vendégek számára is elérhető közelségbe kerüljön.
A pince kínálatában megtalálhatóak a vörös, fehér, rozé, száraz, félszáraz, félédes borok, kimért illetve palackozott formában; továbbá a helyben, hidegen sajtolt szőlőmag olaj és szőlőmag liszt.
A Hangácsi és Fia Pincészet és Szőlőbirtok első generációs családi vállalkozás. 1992 óta működik. A szőlőbirtok Egerszalók, Demjén, Egerszólát községek legjobb szőlőtermő dűlőin, hegyein találhatóak. A pincészet vezérbora az Egri Bikavér, emellett megvásárolható még Kékfrankos, Cserszegi Cuvée, Kékfrankos Rose, Olaszrizling, Elixir Cuvée és Főnix Cuvée.
A két EMBER, akik miatt a borok végre jelenlegi formájukban tündökölhetnek: Tóth István és Takács Gábor. Kettejük tudásából, természetesen az Égiek segedelmével született meg az új Kohári stílus a pincében.
Családi pincészetük több, mint 20 éve az egri borvidéken, Egerszalókon gazdálkodik jelenleg 7,5 hektáron. Kínálatukban megtalálhatók minőségi fehér,vörös és rosé borok, száraz, félszáraz, félédes és édes változatban, kannázva és palackozva is.
A megfelelő dűlőkbe telepített fehér szőlőik megteremtették az alapot a magas minőségű fehérborok készítéséhez. Pincészetük előtérbe helyezi az Olaszrizling, a Rajnai Rizling, a Sauvignon Blanc, valamint a Chardonnay borok készítését. A vendégek bármikor betérhetnek egy kis borozásra, amit a hangulatos tufába vájt borozóban vagy a teraszon ücsörögve fogyaszthatnak el. Amennyiben szervezett borkóstolón és pincelátogatáson szeretnének részt venni, ahhoz előzetes bejelentkezés szükséges .
Az ország egyik legkiválóbb borászata, kiváló boraival, kóstolási lehetőséggel várja a Vendégeket. „Számunkra Eger az egyik legizgalmasabb borvidéke Magyarországnak. Hálásak vagyunk, hogy itt művelhetjük szőlőinket. Különlegesen izgalmas feladat egy helyen fehér és vörösborral foglalkozni.”
Egerszalók igazi nevezetessége a község déli részén a föld mélyéből (410 m-ről) feltörő hévízforrás, mely 65-68 °C-os. A domboldalon lefolyó víz 1200 négyzetméteres látványos mészkőlerakódást épített, ami Európában egyedülálló. A sódomb helyi védelem alatt áll, a fürdő építése után kiépített sétaúton lehet megközelíteni, sötétedés után a szivárvány színeiben pompázik. 2016 évben a gyógyforrások, a gyógyfürdő és környezete elnyerte a gyógyhelyi minősítést.
A „Város a város alatt” Eger egyik kiállítóhelye az Eger alatti pincerendszer egy részében. Bejárata a Városfal u. 1. szám alatt, az egykori Gyertyás Borok Házából (ma időalagút) nyílik. A pincerendszer egész évben látogatható. A kb. 45 perces séta első felében, a pince múltját és jelenét, a pinceépítés, szőlőtermelés, borkészítés mutatják be. Második korabeli szakmákkal, foglalkozásokkal ismertetik meg a látogatókat.
Az egri Eszterházy Károly Főiskola épületében található Varázstorony ad otthont hazánk egyetlen állandó kiállításának, mely a 18. század csillagászati távcsöveit és mérőeszközeit mutatja be eredeti környezetükben.
Az egri Varázstorony kicsiket és nagyokat egyaránt elbűvöl. A játszóház az ifjabb generációhoz hozza közelebb a tudományt, a panoráma terasz pedig a város legmagasabb kilátója, amelyhez több mint 300 lépcső vezet – de az elénk táruló látvány miatt megéri leküzdeni ezt a kihívást. A varázsteremben megérthetjük a fizikai jelenségeket, mert a tudományágat kézzelfogható kísérletekkel hozzák közelebb a mechanikától kezdve az optikán át egészen az elektromágnesességig. A Planetáriumban a Föld körüli rövid utazásra indulhatunk, végigkövethetjük a Naprendszer születését és bepillantást nyerhetünk a csillagászat történetébe.
A 10 vagy akár 20 millió évvel ezelőtt kialakult riolittufát a vulkánkitöréseket kísérő forró vizes, kovás oldatok néhány helyen keményebbé tették, így emelkedtek ki az úgynevezett tufakúpok. Bizonyos elképzelések szerint barlanglakásként szolgáltak, erre utalnak a kutatók által néhány helyen megtalált cserépedények is, de a kaptár szó miatt felmerülhet az a megoldás is, hogy méhkaptárként szolgáltak a fülkék.