A 10 vagy akár 20 millió évvel ezelőtt kialakult riolittufát a vulkánkitöréseket kísérő forró vizes, kovás oldatok néhány helyen keményebbé tették, így emelkedtek ki az úgynevezett tufakúpok. Bizonyos elképzelések szerint barlanglakásként szolgáltak, erre utalnak a kutatók által néhány helyen megtalált cserépedények is, de a kaptár szó miatt felmerülhet az a megoldás is, hogy méhkaptárként szolgáltak a fülkék.
Egerszalók a XVIII. századtól kezdve a gyógyulás helye, a zarándoklatokat egy vak kislány csodás meggyógyulásának a híre indította el. A faluban már a középkorban is volt templom, a ma is látható barokk templom Giovanni Battista Carlone olasz származású mester tervei szerint épült 1738-ban.
Egerszalók igazi nevezetessége a község déli részén a föld mélyéből (410 m-ről) feltörő hévízforrás, mely 65-68 °C-os. A domboldalon lefolyó víz 1200 négyzetméteres látványos mészkőlerakódást épített, ami Európában egyedülálló. A sódomb helyi védelem alatt áll, a fürdő építése után kiépített sétaúton lehet megközelíteni, sötétedés után a szivárvány színeiben pompázik. 2016 évben a gyógyforrások, a gyógyfürdő és környezete elnyerte a gyógyhelyi minősítést.
A Sáfrány utca összefüggő barlangházai hűen őrzik Egerszalók és a környék helytörténet építészeti emlékeit, a paraszti kultúra letűnt hagyományait, ránk maradt tárgyi darabkáit. A Tarna völgyétől Miskolcig terjedő Bükkalja vidékének felső rétegét képező vulkáni tufakő könnyen vágható, jól faragható, természetes állapotában jó vízzáró és hőszigetelő, kiválóan alkalmas lakhatásra. A Bükkalján ma 18 barlanglakásos település ismert. Egerszalókon a 19. sz. közepén 33 barlanglakás volt, némelyiket még a 60-as években is lakták, vannak amiket ma is használnak pl. nyári konyhának.
A falunéző Tücsökbusz segítségével könnyedén megtekinthetik a falu nevezetességeit, megismerkedhetnek a helyi látnivalókkal. Mindezt egy elektromos kisbuszon ülve, zenés idegenvezetéssel egybekötve.
A tavat 1982-ben építették a Laskó-patak felduzzasztásával. A tó funkciója a Laskó-patak lefolyásának szabályozása, árvízmentés. A tó helyén mezőgazdasági művelési terület volt, ezért több helyen víz alatt bokrok, fák húzódnak, melyek kiváló életteret biztosítanak a halak, különösen a ragadozók számára. A tó közepén található a régi patak meder, itt a mélység 7 métert is elérheti. A tó átlagos vízmélysége 3 méter. A tó madárvilága igen jelentős. Az előforduló 217 madárfajból 171 védett, 28 faj fokozottan védett..
Az európai lepkepéldányok mellett megcsodálható több trópusi pillangó is - a kontinens nagyobb, - valamint a világ legnagyobb lepkepéldányai közül a nagy Atlasz Lepke is. (Attacus Atlas). Kelet-Európában egyetlen egy Szabadtéri Lepkemúzeum van, az is Magyarországon, s ezen belül Egerszalókon.
Demjén központja fölé magasodó Bányaél (Kő-tető) sziklafalán 23 db fülke található, melyeknek mesterségesen kialakított tető felületébe faragott lyukak és csatornák mélyülnek. A falutól északra a Pünkösd-hegyhez kapcsolódó Hegyes-kő-bérc nyugati, sziklás vonulata a Hegyes-kő-tető, amelyen öt egymástól elkülöníthető kaptárkő emelkedik.
A barlanglakások olyan építmények amelyek a nép építészetét, építőkultúráját képviselik. A barlanglakásokat szinte kivétel nélkül a közvetlen termelőmunkával foglalkozók (földműves, kézműves, bérmunkás) építették. A legjelentősebb barlanglakás együttesek az egykor a kőbányászatukról ismert területekhez kapcsolhatók, így Demjénhez is. A Bükkalján nemcsak a kőből építkeztek, hanem a kőbe is. Ezt leginkább a falu nagyszámú borospincéi szemléltetik (összesen 304 darab).
A helyi temető számos, helyi kőből faragott díszes síremléket őriz a XIX. század végéről, illetve a XX. század első feléből, helyben mutatva be helyi kőfaragás nagy múltját.
A Demjéni Termál Völgyben a szálloda és a fürdő komplexuma fölött magasodó dombtetőn emelkednek a titokzatos kaptárkövek, amelyek egy ösvényen keresztül érhetőek el. Közelsége miatt ideális lehetőséget nyújt kisebb séták megtételére és a dombtetőről nyíló panoráma magával ragadja a természet szerelmeseit. Hegyeskőn a fülkés sziklák száma: 8 db, fülkék száma: 36 db.
A néphagyomány szerint a helyiséget remeték használták. A pincehelyiség ajtaján belépve még ma is láthatjuk a hajdani tűz-és fekhely nyomait, valamint a falba faragott polcként funkcionáló tároló-vakablakokat. A sziklafalon 6 fülke nyomait láthatjuk. A sziklahelység jó példa arra, hogy az itt élők nem csak gazdasági épületeiket, hanem lakóhelységeiket, sőt, a lakóhelységek berendezésit is (fekhelyek, asztalok, tűzhely) a riolittufába faragták.
A falu északkeleti határában, a Hegyeskő déli oldalába vájt, növényzettel erősen benőtt, monumentális méretű kőhodály áll. Ezen a területen elő emberek gyakran lakóházaikat, illetve gazdasági épületeiket is a riolittufába faragták. A kisebb gazdasági épületek (ólak, raktárak) és a nagyobb borospincék mellett megjelennek a gyakran egész juhnyájakat, illetve csordákat befogadni képes hatalmas alapterületű kőhodályokat is vájtak.
A demjéni Páduai Szent Antal templomban a településen hagyományos kőfaragás szép mintái láthatók. Giovanni Battista Carlone építette barokk stílusban, 1730-1732 között. Tornya és a hajó bővítése 1777-1779-ben készült el, a templomnak ezt a formáját látjuk ma is. A főoltár (1782 körül) Grossmann József és Miller János műve. A rokokó és copf mellékoltárok szintén a XVIII. századból valók. A szószék copfstílusú, a főoltárral együtt emelték.
A „Város a város alatt” Eger egyik kiállítóhelye az Eger alatti pincerendszer egy részében. Bejárata a Városfal u. 1. szám alatt, az egykori Gyertyás Borok Házából (ma időalagút) nyílik. A pincerendszer egész évben látogatható. A kb. 45 perces séta első felében, a pince múltját és jelenét, a pinceépítés, szőlőtermelés, borkészítés mutatják be. Második korabeli szakmákkal, foglalkozásokkal ismertetik meg a látogatókat.
A Gótikus Püspöki Palotában megismerhetjük az Egri vár történetét, a Kazamata alagútrendszerében felfedezhetjük a 16. század végvári életének hétköznapjait, a Kálvária dombon gyönyörködhetünk a kilátásban. A Vár hatalmas. Bejárhatjuk önállóan, de választhatjuk az Egri Vitézek idegenvezetését is, sok izgalmas történetet hallhatunk tőlük.
Az egri Eszterházy Károly Főiskola épületében található Varázstorony ad otthont hazánk egyetlen állandó kiállításának, mely a 18. század csillagászati távcsöveit és mérőeszközeit mutatja be eredeti környezetükben.
Az egri Varázstorony kicsiket és nagyokat egyaránt elbűvöl. A játszóház az ifjabb generációhoz hozza közelebb a tudományt, a panoráma terasz pedig a város legmagasabb kilátója, amelyhez több mint 300 lépcső vezet – de az elénk táruló látvány miatt megéri leküzdeni ezt a kihívást. A varázsteremben megérthetjük a fizikai jelenségeket, mert a tudományágat kézzelfogható kísérletekkel hozzák közelebb a mechanikától kezdve az optikán át egészen az elektromágnesességig. A Planetáriumban a Föld körüli rövid utazásra indulhatunk, végigkövethetjük a Naprendszer születését és bepillantást nyerhetünk a csillagászat történetébe.