A Gótikus Püspöki Palotában megismerhetjük az Egri vár történetét, a Kazamata alagútrendszerében felfedezhetjük a 16. század végvári életének hétköznapjait, a Kálvária dombon gyönyörködhetünk a kilátásban. A Vár hatalmas. Bejárhatjuk önállóan, de választhatjuk az Egri Vitézek idegenvezetését is, sok izgalmas történetet hallhatunk tőlük.
Egerszalók igazi nevezetessége a község déli részén a föld mélyéből (410 m-ről) feltörő hévízforrás, mely 65-68 °C-os. A domboldalon lefolyó víz 1200 négyzetméteres látványos mészkőlerakódást épített, ami Európában egyedülálló. A sódomb helyi védelem alatt áll, a fürdő építése után kiépített sétaúton lehet megközelíteni, sötétedés után a szivárvány színeiben pompázik. 2016 évben a gyógyforrások, a gyógyfürdő és környezete elnyerte a gyógyhelyi minősítést.
A „Város a város alatt” Eger egyik kiállítóhelye az Eger alatti pincerendszer egy részében. Bejárata a Városfal u. 1. szám alatt, az egykori Gyertyás Borok Házából (ma időalagút) nyílik. A pincerendszer egész évben látogatható. A kb. 45 perces séta első felében, a pince múltját és jelenét, a pinceépítés, szőlőtermelés, borkészítés mutatják be. Második korabeli szakmákkal, foglalkozásokkal ismertetik meg a látogatókat.
Az egri Eszterházy Károly Főiskola épületében található Varázstorony ad otthont hazánk egyetlen állandó kiállításának, mely a 18. század csillagászati távcsöveit és mérőeszközeit mutatja be eredeti környezetükben.
Az egri Varázstorony kicsiket és nagyokat egyaránt elbűvöl. A játszóház az ifjabb generációhoz hozza közelebb a tudományt, a panoráma terasz pedig a város legmagasabb kilátója, amelyhez több mint 300 lépcső vezet – de az elénk táruló látvány miatt megéri leküzdeni ezt a kihívást. A varázsteremben megérthetjük a fizikai jelenségeket, mert a tudományágat kézzelfogható kísérletekkel hozzák közelebb a mechanikától kezdve az optikán át egészen az elektromágnesességig. A Planetáriumban a Föld körüli rövid utazásra indulhatunk, végigkövethetjük a Naprendszer születését és bepillantást nyerhetünk a csillagászat történetébe.
A 10 vagy akár 20 millió évvel ezelőtt kialakult riolittufát a vulkánkitöréseket kísérő forró vizes, kovás oldatok néhány helyen keményebbé tették, így emelkedtek ki az úgynevezett tufakúpok. Bizonyos elképzelések szerint barlanglakásként szolgáltak, erre utalnak a kutatók által néhány helyen megtalált cserépedények is, de a kaptár szó miatt felmerülhet az a megoldás is, hogy méhkaptárként szolgáltak a fülkék.
Demjén központja fölé magasodó Bányaél (Kő-tető) sziklafalán 23 db fülke található, melyeknek mesterségesen kialakított tető felületébe faragott lyukak és csatornák mélyülnek. A falutól északra a Pünkösd-hegyhez kapcsolódó Hegyes-kő-bérc nyugati, sziklás vonulata a Hegyes-kő-tető, amelyen öt egymástól elkülöníthető kaptárkő emelkedik.
A barlanglakások olyan építmények amelyek a nép építészetét, építőkultúráját képviselik. A barlanglakásokat szinte kivétel nélkül a közvetlen termelőmunkával foglalkozók (földműves, kézműves, bérmunkás) építették. A legjelentősebb barlanglakás együttesek az egykor a kőbányászatukról ismert területekhez kapcsolhatók, így Demjénhez is. A Bükkalján nemcsak a kőből építkeztek, hanem a kőbe is. Ezt leginkább a falu nagyszámú borospincéi szemléltetik (összesen 304 darab).
A helyi temető számos, helyi kőből faragott díszes síremléket őriz a XIX. század végéről, illetve a XX. század első feléből, helyben mutatva be helyi kőfaragás nagy múltját.
A Demjéni Termál Völgyben a szálloda és a fürdő komplexuma fölött magasodó dombtetőn emelkednek a titokzatos kaptárkövek, amelyek egy ösvényen keresztül érhetőek el. Közelsége miatt ideális lehetőséget nyújt kisebb séták megtételére és a dombtetőről nyíló panoráma magával ragadja a természet szerelmeseit. Hegyeskőn a fülkés sziklák száma: 8 db, fülkék száma: 36 db.
A néphagyomány szerint a helyiséget remeték használták. A pincehelyiség ajtaján belépve még ma is láthatjuk a hajdani tűz-és fekhely nyomait, valamint a falba faragott polcként funkcionáló tároló-vakablakokat. A sziklafalon 6 fülke nyomait láthatjuk. A sziklahelység jó példa arra, hogy az itt élők nem csak gazdasági épületeiket, hanem lakóhelységeiket, sőt, a lakóhelységek berendezésit is (fekhelyek, asztalok, tűzhely) a riolittufába faragták.
A falu északkeleti határában, a Hegyeskő déli oldalába vájt, növényzettel erősen benőtt, monumentális méretű kőhodály áll. Ezen a területen elő emberek gyakran lakóházaikat, illetve gazdasági épületeiket is a riolittufába faragták. A kisebb gazdasági épületek (ólak, raktárak) és a nagyobb borospincék mellett megjelennek a gyakran egész juhnyájakat, illetve csordákat befogadni képes hatalmas alapterületű kőhodályokat is vájtak.
A demjéni Páduai Szent Antal templomban a településen hagyományos kőfaragás szép mintái láthatók. Giovanni Battista Carlone építette barokk stílusban, 1730-1732 között. Tornya és a hajó bővítése 1777-1779-ben készült el, a templomnak ezt a formáját látjuk ma is. A főoltár (1782 körül) Grossmann József és Miller János műve. A rokokó és copf mellékoltárok szintén a XVIII. századból valók. A szószék copfstílusú, a főoltárral együtt emelték.
Egerszalók a XVIII. századtól kezdve a gyógyulás helye, a zarándoklatokat egy vak kislány csodás meggyógyulásának a híre indította el. A faluban már a középkorban is volt templom, a ma is látható barokk templom Giovanni Battista Carlone olasz származású mester tervei szerint épült 1738-ban.
A Sáfrány utca összefüggő barlangházai hűen őrzik Egerszalók és a környék helytörténet építészeti emlékeit, a paraszti kultúra letűnt hagyományait, ránk maradt tárgyi darabkáit. A Tarna völgyétől Miskolcig terjedő Bükkalja vidékének felső rétegét képező vulkáni tufakő könnyen vágható, jól faragható, természetes állapotában jó vízzáró és hőszigetelő, kiválóan alkalmas lakhatásra. A Bükkalján ma 18 barlanglakásos település ismert. Egerszalókon a 19. sz. közepén 33 barlanglakás volt, némelyiket még a 60-as években is lakták, vannak amiket ma is használnak pl. nyári konyhának.
A falunéző Tücsökbusz segítségével könnyedén megtekinthetik a falu nevezetességeit, megismerkedhetnek a helyi látnivalókkal. Mindezt egy elektromos kisbuszon ülve, zenés idegenvezetéssel egybekötve.
A tavat 1982-ben építették a Laskó-patak felduzzasztásával. A tó funkciója a Laskó-patak lefolyásának szabályozása, árvízmentés. A tó helyén mezőgazdasági művelési terület volt, ezért több helyen víz alatt bokrok, fák húzódnak, melyek kiváló életteret biztosítanak a halak, különösen a ragadozók számára. A tó közepén található a régi patak meder, itt a mélység 7 métert is elérheti. A tó átlagos vízmélysége 3 méter. A tó madárvilága igen jelentős. Az előforduló 217 madárfajból 171 védett, 28 faj fokozottan védett..
Az európai lepkepéldányok mellett megcsodálható több trópusi pillangó is - a kontinens nagyobb, - valamint a világ legnagyobb lepkepéldányai közül a nagy Atlasz Lepke is. (Attacus Atlas). Kelet-Európában egyetlen egy Szabadtéri Lepkemúzeum van, az is Magyarországon, s ezen belül Egerszalókon.